A Zene 10. (1928-1929)
1929 / 6. szám - Stravinszky Oedipus rex-e. (Bemutató)
A ZENE Brahms-szonáta, Goldmark hegedű-koncertje, Ravel Cigány Rapszódiája stb. szerepeltek. Brahms-ünnep lesz Jénában (Bonn helyett), május 29-én és még három napon át. A berlini filharmonikusok is ott lesznek Furwängler vezénylete alatt. Kurt Atterberg neve híres lett, mert a »Columbia Grammophon Company« 16.000 dolláros pályadíját nyerte el egy Schubert szellemében írt szimfóniával. Otthon, Svédországban már hat szimfóniáját ismerik. Egy operáját, egy Németországban is előadott hallétjét. A Schubert-díjas szinfóniáját most egymásután mutatta be Newyork és Bécs; a new-yorki kritikának nem imponált az, hogy Atterberg a svéd zeneszerzők egyesületének ünnepelt elnöke, új művét nem tartja magas színvonalúnak, sőt plágiumokkal is vádolja. Különös az, hogy e vádakra Atterberg azzal válaszolt, hogy ő csakugyan felhasznált idegen motívumokat, de tréfából ... A bécsi filharmonikusok előadása után a kritika kedvezőbb volt ; a mű jó, inspirált, van benne kedély, szellemes, szeretetreméltó közvetlenség, főleg első és utolsó tétele friss. Utána a pályázat második díját nyert művét játszották, a pozsonyi születésű, bécsinek számító Franz Schmidt III. szinfóniáját. A közönség persze, »helyi házasságból« ezt tapsolta meg erősebben, de a kritika megállapítja, hogy mesteri hangszerelése mellett is formátlan, szétfolyó és fáraszt azzal, hogy három lassú tétele is van. Berlinben Klemperer Stravinszky és Krenek egy-egy zenekari művét mutatta be egy igen változatos műsorú hangversenyen. Mindkét újdonságot derűs tetszéssel fogadta a közönség, bár a sajtó Stravinszky opuszát nagyon kedvezőtlenül fogadta. »Apollon Musagéte« a címe utóbbinak. A neoklasszicizmus felé való közeledését, melyet az Oedipus Rex-szel kezdett meg Stravinszky, ebben a szvitszerűen egymásután sorakoztatott kis táncdarabokkal, még egy lépéssel toldotta meg. Egyéni kifejezésmódja, furcsa szólamvezetése a faji zenével való teljes szakítása Stravinszkyt kétségtelenül olyan utak felé terelik, melyeknek végső állomását ma még alig látjuk. Ezzel szemben Krenek nem ad fel rejtvényeket, nem tár fel problémákat. Kis szimfóniájában ugyanannak a jókedvű fickónak mutatkozik, mint a »Jonny«-jában. Jazz-ritmusokkal telíti ötletes harmóniákkal kísért néha gyerekesen idétlen tematikáját és látszik, hogy életörömmel zsúfolt ötletein ő maga mulat legjobban. Igaza van! S. B. A Soproni Zeneegyesület szépen sikerült jubiláris hangversenyt rendezett Schubert halálának 100-ik évfordulóján. A zenekarkísérettel ellátott fantáziát — Liszt átdolgozását — Altdörfer Viktor zongoraművész játszotta nagy tudással, meleg átérzéssel. A Zwinz Károly karnagy vezetése alatt működő jól fegyelmezett zenekar Schubert VII. szinfóniájával hódolt a halhatatlanság géniuszának. Befejezésül Mirjam diadalénekét tűzték műsorra, melynek szopránszólóját Desewffy Bella énekelte, szépen csengő szopránhangján. Külön dicséret illeti az énekkar kitűnő hangzását és pompás egybeolvadását. YYVYYYVYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYVVYY SZEMÉLYI HÍREK ♦ ♦♦ Igazgatóválság van a bécsi állami operában. Schalk Ferenc, tíz év óta nagyérdemű igazgatója, november 26-án benyújtotta lemondását. Utóda talán Wilhelm Furtwängler lesz, a világhírű karnagy. Herriot francia kultuszminiszter Berlinben tartózkodik, hol a Staatsbibliothek Beethoven-vázlatkönyveit tanulmányozza Beethovenről írandó könyve számára. John Forsell, énekesből lett intendáns, Stockholmban 60. születésnapját régi fényes szerepében mint »Don Juan« ülte meg. Üdvözölte a svéd királyi pár, a berlini állami opera, a németországi színészegyesület stb. s kinevezték a stockholmi zeneakadémia énektanárává. Clemens Krauss frankfurti intendáns hosszabb időre Amerikába ment : New Yorktól Buenos Ayresig dirigál nagyszámú hangversenyt. Durigó Ilonát, nagynevű énekművésznőnket, Genévelről meghívták a drezdai Schubert-centennáriumra. Unghváry Eszter, a kolozsvári opera volt mezzoszopránja, menekülése óta a Székesfővárosi Felső Zeneiskolának énektanárnője, november 11-én meghalt, 42 évet élt. Székelyföldvári Szilágyi Lajos ny. min. tan., évtizedeken át az állami színházak műszaki tanácsadója, december 1-én 78 éves korában hunyt el. Atyja, Szilágyi Virgil, az 50-es években művészi életünkkel sokat foglalkozó »Budapesti Visszhang« napilap szerkesztője volt ; tőle örökölte zenei hajlamát. Operaházi működésének emlékeiből cikkeket írt s egy tanulmánya jelent meg a színházak tűzbiztonságáról. Özvegye Bárdosy Ilona, operánk idő előtt nyugalomba vonult szoprán művésznője.